Traccsparty november

Azt hittem nem fog sikerülni. Oszi mindíg azt mondja, hogy kishitű vagyok. Be kell látnom igaza van.Csak hát én szeretek előre és maximálisan felkészülni. Nehezen bírom a bizonytalanságot, az esetlegességet.
Most is az volt.

Erre a pénteki fellépésre többen nem tudtak eljönni. Olyanok, akik nélkül azt hittem nem fogjuk tudni végigjátszani az estét. Végül csak az első szárnykürtbe kellett hívni egy kisegítőt, de megkockáztatom, hogy nélküle is elment volna. Azért meglepetés volt, amikor kezdéskor láttuk, hogy a szárnykürt kettőben hárman vannak.... No, ez érdekes lesz, gondoltam. Eddig még soha nem kellett úgy kiállnunk, hogy Schiffer nincs ott. De Pali meg a két kicsi maximálisan helytállt. Le a kalappal előttük. Gergő nem tudott mindent eljátszani, de hősiesen próbálkozott. Olyan negyed 10 felé szerintem elaludt!!!
Jobban kell bíznom a csapatban. Lelkesek, kötelességtudóak és nagyon szeretni valók. Imádom őket.
Az is meglepetés volt, hogy a régi számokat, - amiket több hónapja nem gyakoroltunk - el tudják játszani. Kipróbáltam. Az Alte Kamerad és a Herkulesfürdői emlék azért nem könnyű.És ment. Nem szólalt meg minden CD minőségben, de ezt csak a vájt fülűek vették észre. 
Büszke vagyok rájuk!